A kezdetek

Ahogy sokasodnak az évek, egyre jobban felértékelődik az emberben a gyermekkor és színtere, a szülőváros. Az itt ért ifjúkori benyomások nagymértékben befolyásolták egész életemet, szobrászi munkásságomat. A sors kegyének tartom, hogy otthonunkban jó festmények, igényes könyvek és szép kerámiák vettek körül, a kertünkben pedig anyám virágai bűvöltek el.

A Petőfiről és Móra Ferencről ismert Félegyháza elég kicsi volt ahhoz, hogy a természet közelségét érezzük, és elég nagy, hogy – kulturált iskolavárosként – mindent megadjon a fejlődéshez. Végigélhettük ifjúságunk változatos élmé- nyeit, melyek a maiaknál sokkal színesebbek voltak…

A televízió nélküli családi élet melege, a kemencében sült kenyér íze, a széna illata, a szüretek vidámsága, az eresz alatt a fecskék csivitelése, a mezőn a kiscsikók hancúrozása, a vándorcirkuszok misztikus csillogása, az ezerféle játék felhőtlen öröme egészen a mai napig feledhetetlen.

A hatalmas, színes sárkányok elkészítése, röptük gyönyörűsége, az első megépített (detektoros) rádión megszólaló zene szépsége, az Egri csillagok, a Pál utcai fiúk, a Verne-könyvek, Fekete István állattörténetei, A kis herceg varázslatos világa és a kóruséneklés szárnyalása mind lélekemelő volt.

A kerékpáros országjárások élményhalmaza, különösen a Tisza, a Balaton és a Mátra felfedezése, a táborozások fegyelme és az akaratpróbákkal felérő sportesemények alakították, fejlesztették a személyiségünket.

A gyermekszerelmek tisztasága, a virágzó fák lenyűgöző szépsége, a fenyőillatú karácsonyok meghittsége, szüleink gondoskodása és feltétlen bizalma pedig érzelmeinket gazdagította. Az önképző kör izgalmas vitái, az irodalom, a film, a képzőművészet megismerése, és még nagyon sok feledhetetlen élmény szegélyezte a főutca országos hírű, hangulatos platánsorát. Azt az utat, ami végül felvitt Budapestre, hogy választott hivatásomra felkészülhessek.