Kreativitás

Régóta köztudott: igen nagyszámú mesterség műveléséhez alapfeltétel a tehetség, melynek különbözősége határozza meg, hogy az egyén milyen területen tud maradandót alkotni. Kézenfekvő, hogy a talentumon kívül kell még lennie valaminek, ami mindezt mozgásba hozza, ami az alkotást „kikényszeríti”. Úgy tűnik, ez a különösen fontos emberi képesség a kreativitás.

Ha megfigyeljük, a később tehetségesnek megismert gyermekek már egészen kis korukban kitűnnek érdeklődésükkel, nyitottságukkal, problémamegoldó képességükkel. Játékaikban megfigyelhető az alkotó igyekezet. Jellemző rájuk, hogy örömmel gyurmáznak, rajzolnak, a zongorán „klimpírozva” saját „művel” próbálkoznak, színházasdit játszanak, kitalálnak meséket. A maguk módján repülőt, hajót építenek – azaz már akkor is „alkotnak”.

A nagyon kreatív gyermeknél gondot okoz, hogy többféle érdeklődése közül megtalálják az igazit. Ezerévenként pedig születik egy olyan zseni, aki nem bajlódik a válogatással, ő minden területen remekműveket alkot.

Leonardo volt az a rendkívüli csoda, aki máig az első a legkiválóbbak között. Egy személyben volt festő, szobrász, építész, hadmérnök és tudós. Életműve a bizonyíték arra, hogy a tudomány és a művészet kibontakozásához elengedhetetlen a tehetség, de a kreativitás még ennél is fontosabb. A teremtőképesség az, ami eddig, és biztosan ezután is előrelendíti az életet. Az a csodálatos, hogy ez a késztetés nem csak a művészek életét teszi teljessé.